Toulon, Provence lánya. Valahol olvastam nem régen, hogy így is nevezik Toulon városát. Mindenesetre szép nagy lány, hiszen több, mint 160 000 lakosa van ennek a Földközi tenger partján elterülő városnak.Ez Var megye székhelye, gazdasági központja és persze itt található Franciaország legnagyobb hadi kikötője, haditengerészeti bázisa.Ezen kívül is több szempontból "leg" még Toulon, pl: ez Franciaország( a TOM,DOM -t nem számítva) legmelegebb és legtöbb napsütést kapó városa a statisztikák szerint.Kicsit rontja a képet, hogy viszont évente 115 napon át fúj a jó erős mistral nevű szél.(A szelekről írtam már a blogomban.)Természetesen nem csak hadi, de kereskedelmi kikötője is fontos. Azt mondhatjuk, hogy Toulonban szinte minden a tengerészetről szól.
Én már többször jártam a városban, hiszen az egyetemén részt vettem egy négy hetes, nyári egyetemi, módszertani képzésen.Igaz, az óráink La Garde-ban, Toulontól 6 km-re, egy ottani egyetemi épületben voltak és La Garde-ban is laktam, de hetente egyszer-kétszer biztosan megfordultam a városban. Mentem piacozni, amit imádok, mentem plage-ra, könyvtárba vagy csak úgy járkálni. Jóval később, egy a Gorges du Tarn-ba tartó csoporttal is megálltunk ott egy rövid időre és kisétáltunk a kikötőbe.Tehát számomra ismerős volt a város és vágytam is újra látni,de leginkább szerettem volna közelebbről megszemlélni a hadikikötőt.Az idei nyáron alkalom nyílott rá, hogy ezt megtegyük, hiszen Toulontól mindössze 21 km-re, La Cadiere d'Azure-ben töltöttünk egy hetet. 23 évvel ezelőtt nem láttunk egy csepp esőt sem egész hónapban és a statisztikák szerint is alig-alig fordul elő eső a nyári hónapokban. Amikor most elindultunk Toulonba, volt néhány felhő az égen, de nem gondoltuk, hogy mire a városba érünk, már annyira szakadni fog az eső, hogy a kocsiból ki sem fogunk szállni, hanem visszafordulunk.Halasztottuk egy kicsit ezt a kirándulást, de nem maradt el.Létezik egy olyan lehetőség, hogy hajóval be lehet járni az egész haditengerészeti bázist, viszonylag közelről meg lehet nézni a különböző hajókat, a tengerészet épületeit, kagylótelepeket, a "tengerészeti temetőt" stb. Ez egy kb egy órás vizit, idegenvezetéssel.Nem olcsó, de nem szerettük volna kihagyni ezt a lehetőséget. Nem lát ilyesmit az ember minden nap.Ráadásul, mint megtudtuk, másnap, augusztus 15-én Toulonban és Marseille -ben kerül sor a Provence.i Partraszállás 70. évfordulójának a megünneplésére. Be kell vallani, mostanáig nem is hallottuk hírét sem ennek a partraszállásnak. Mindenki tanult, olvasott a normandiairól, a híres D napról, de erről nem tudtunk. Így szerencsénk is volt, mert 14-én az ünneplésre már készítették fel a flottát és több hajó volt benn a kikötőben a szokásosnál.Azzal is szerencsénk volt, hogy sorban állás nélkül feljutottunk a hajóra, jó időpontot választottunk.Amikor mi visszaértünk, már nagyon hosszú sor állt a parton, mintha egyszerre akart volna a város összes turistája a hajóra feljutni.
Fújt a mistral, de nem annyira, hogy ne fusson ki a hajó. Viszont az idegenvezető a sapkások figyelmét felhívta arra, hogy a sapkákra vigyázzanak, mert ha a szél lefújja, annak annyi. Mi az első sorba ültünk a fedélzeten, hogy jól lássunk mindent, így aztán kaptunk néha egy kis vizet is az arcunkba és a hajó hullámzását is jól "kiélvezhettük".Az idegenvezető nagyon részletesen mesélt mindenről, amit láttunk. Láttuk a nevezetes Charles de Gaulle repülőgépanyahajót, ami a másnapi ünnepség főszereplője volt,hiszen ennek fedélzetén zajlott az ünnepi ceremónia.Itt horgonyzott a Mistral, és a Tonnerre helikopterhordozó hajó is. A bázison egyébként hat atomtengeralattjáró is szokott lenni, de ezeket nem láttuk,csak egynek láttuk a tetejét.Persze van a kikötőnek civil része is és itt található egy hajójavító részleg. Hatalmas, több emeletes tengerjáró hajókkal is találkoztunk itt hajózva.Ezek olyan kirándulóhajók, melyek általában éjjel haladnak, nappalra pedig kikötnek egy-egy városban és az utasok mehetnek várost nézni.Aztán következett a "tengerészeti temető".El nem tudtuk képzelni, hogy mi lehet ez. Találgattunk minden félét, pl,hogy ez az elhunyt tengerészek temetője, vagy ilyesmi. Soha nem találtam volna ki, hogy ez a rész a kikötőben a "kiöregedett" hajók gyűjtőhelye. Itt bontják szét, szerelik le ezeket és gondolom, kiválogatják a még újrahasznosítható anyagokat. Ez volt hát a "tengerészeti temető".
És a vezetőnk természetesen mesélt a partraszállásról is.1944. augusztus 14-15-én szálltak partra a főképp Észak-Afrikából, fekete Afrikából származó katonákból álló csapatok, illetve az u.n európai afrikaikkal kiegészülve. A cél Toulon és Marseille felszabadítása volt és majd tovább haladva egyesülni akartak a Normandiában partraszállt csapatokkal.Állítólag Churchill ellenezte ezt a hadműveletet.A lényeg, hogy két hét alatt Provence nagy része felszabadult.Kb 95000 katona és 11000 jármű szállt partra az első napon. A legvéresebb csaták augusztus 23-24-én zajlottak.
Így kiokosodva, sok érdekességgel megismerkedve érkeztünk vissza a kikötőbe.
A Charles de Gaulles anyahajó
az a bizonyos "tengerészeti temető"