Provence és ami eszembe jut róla

2016.10.16 14:35

 Régen írtam ezt a bejegyzést, de most olvastam, hogy a nagy énekes kabóca lett 2021 rovara. Gondoltam , újra megosztom a blogbejegyzésemet, amely erről a nevezetes rovarról szól.

Provence hálás téma. Sokan hallottak már  erről a franciaországi régióról, sokan jártak is már ezen a vidéken, esetleg olvasták Peter Mayle regényeit :Egy év Provence-ban, Még mindig Provence, A provence-i borbalhé, Bor mámor Provence, stb. vagy látták ez utóbbiból készült filmet is, amit nem is régen ismételtek valamelyik TV csatornán. Mindenkinek más jut az eszébe, ha hallja a régió nevét.Többnyire a levendulamezőkre, a jó, napsütéses időre,a finom ételekre és borokra gondolunk elsősorban ilyenkor. 

Nekem most  "Provence hangja "jut eszembe, a cigale, vagyis a  kabóca. A tornácunkon,a falon, van belőle egy,  porcelánból. Mozgásérzékelős, így valahányszor elmegy előtte valaki vagy ha csak a szél fúj, máris "megszólal" és reszelős hangja mindjárt eszembe juttatja kedvenc francia tájamat. Persze, ez a porcelán kabóca nem igazán hasonlít az igazira, csak a hangja ugyanolyan.

Én nagyon szeretem amikor megszólal, de nem volt mindig így. Amíg csak egy kevés kabóca muzsikál egy helyen, addig nem zavaró a reszelés, de pl., amikor a  Porquerolles szigeten a több száz olaj és füge fán egyszerre cirpelő kabócákat hallottam, hát az már szinte felért egy zajártalommal.Amikor egy hónapig laktam La Gard-ban, Toulon mellett, egy nyári egyetemi képzés ideje alatt, azt hittem,hogy ezt a "kabóca zajt" nem lehet megszokni. De aztán már, ha nem hallottam hiányzott. Azóta is , ha valahol meghallom a kabóca jellegzetes"zenéjét", Provence jut eszembe. Sokáig semmit sem tudtam erről a rovarról, sőt nem is láttam, mert olyan színe van, hogy teljesen el tud rejtőzni a fákon. Kicsit nyomoztam utána, mert érdekelt, hogy a szinte Provence jelképének számító hangot,ahogy ott mondják: le  chant de la bonheur-t( a boldogság dala) milyen állat csinálja.

Csak a hímek adnak hangot, amely a potrohukból jön és ezzel csalogatják a nőstényeket. Tehát egyfajta szerelmes dal szól állandóan. A kabócák fejlődésük 80 %-át a föld alatt töltik, 4-6 évet.Csupán néhány hetet élnek a napfényben, aztán elpusztulnak.Egyetlen cigale sem él télen.(Csak a La Fontaine mesében)Csakis a fák, vagy a gyökerek  nedveivel táplálkoznak.Nem okoznak semmilyen kárt a növénynek. Amikor a lárvaállapot után, a talajból kikerülnek, eleinte zöld a színük, ami lehetővé teszi, hogy a levelek között elbújjanak. Később, amikor megszáradnak, barnássá válnak, ez pedig a fa törzsén és ágain segít elrejtőzni. Egyébként nem szép állat, mondhatni csúnya, legalábbis szerintem.

Ami a jellegzetes hangot illeti, már említettem, hogy csak a hímek sajátja.A világ legzajosabb rovara cím is a kabócát illeti a rekordok könyve szerint. A hímek hasa üres, éppúgy, mint a gitár teste, ami felerősíti a hangját.Ellenfényben szinte átlátszik a potroha. A franciák azt mondják, hogy "cintányérozik" vagy "recseg" esetleg "csikorog". Én csak azt mondom, hogy reszel.Ha a hőmérséklet lecsökken 22 fok alá, akkor a "cintányérjuk" elveszti a hajlékonyságát és nem tud muzsikálni. Tapasztaltam ezt is.

Azt olvastam, hogy egyre kevesebb cigale zenél Provence-ban is, a szennyezés , a kártékony rovarok és egyéb, az emberek által okozott problémák miatt.Kár.