Annecy, mon amour

2013.04.09 19:50

Ma olvastam a Francia nyelv facebook oldalon, hogy Annecy 2012-ben az Alpok legszebb városa címet nyerte el. Erről mindjárt eszembe jutott az első  élményem Annecy-vel kapcsolatban. 1994-ben jártam először ebben a városban. Az Annecy -tó ötven év óta Európa legtisztább tava.A várost az Alpok Velencéjének is hívják,mert három folyóvíz hálózza be az óvárost. Annecy 1860 óta francia város, amióta Savoie-t Franciaországhoz csatolták.Bátran állíthatom, hogy a francia Alpok legszebb városa Annecy. Megfordultam már Chamonix-ban, Chambéry-ben, Grenoble-ban és mindegyik nagyon szép és Grenoble külön a szerelmem, de Annecynek nincs párja.

Első alkalommal mindössze egy napot töltöttem el a városban és örökre a rabja lettem. Délelőtt érkeztünk és tudtuk, hogy este a tó ünnepére megyünk.Minden év augusztusának első szombatján rendezik a Tó Ünnepét Annecy-ban és minden évben valami más a témája az ünnepnek. Tavaly a "Csillagok energiája( De l'énergie des étoiles) " volt a fő motívum, ebben az évben pedig a "Szivárványok (Arc-en-ciel) " lesz a téma , amire felfűzik az ünnepet.Persze, akkor, az első alkalommal nem voltam ilyen jól tájékozott. Csak annyit tudtam, hogy tó ünnepe lesz az Annecy -tó partján és hogy  vettem egy jegyet elég borsos áron erre az eseményre.Ráadásul délután a tó partján sétálva nem igazán tudtam, hogy, hogyan lesznek ott különböző nézőtéri szektorok, hiszen sok ember sétálgatott, sétáltatta a kutyáját, játszott a gyerekekkel stb, mindeféle szektor nélkül. Illyesmi volt a jegyre írva"Pelouse 1" azaz "egyes gyep." Na, gondoltam, jó magyar aggyal, hogy jól kinézünk, vettem jegyet valami fűre, ahol szemmel láthatólag sok-sok ember jegy nélkül is jó elvan. De mint mindig, ez alkalommal is megcsodálhattam a franciák szervezőkészségét. Este felé hangos bemondókon keresztül megkérték a park, a part vendégeit, hogy hagyják el a területet és egyúttal láthattuk, hogy a rendezők, nyilván önkéntesek és hivatásosak együtt, rögtön megkezdték a kordonok felállítását, szektorok kialakítását. Rövid idő alatt elkészültek a szektorok, felállították az elsősegélynyújtó sátrakat, mentőautókkal, ápolókkal felszerelve.Megkezdtük a bevonulást a helyünkre. Nagyon tetszett, hogy a kisgyerekek világító "nyakörvet" kaptak. Azóta már láttam ilyet, egy pálcához hasonlít, amit meg kell rázni, forgatni és akkor világít, foszforeszkál.A hangosbemondókon felszólítottak mindenkit, hogy ha csellengő gyerekeket látunk vagy találunk, vigyük őket a legközelebbi elsősegélynyújtó sátorba, ahol a szülők majd megtalálhatják őket. Akkor még nem tudtuk , hogy mennyire sötét lesz majd a helyszínen.Való igaz, hogy a foszforeszkáló nyakbavalók tényleg segítettek a gyerekeket számon tartani. Én mindenesetre megállapítottam, hogy nem létezik, hogy én a saját gyerekeim kezét akár csak egy fél percre is elengedném abban a tömegben és sötétben. A statisztikák szerint úgy 100 000 ember szokta megnézni a tó ünnepét. 

Rengeteg szervező segítette a rendőrség munkáját, terelték a forgalmat és az embereket. A mi buszunk is miután kiszálltunk, a város szélére lett irányítva, mert a városban a gépkocsikat hagyták csak leparkolni, azt se mindet.

A program hajók felvonulásával kezdődött. Mindegyik hajó valamelyik régiót reprezentálta és olyan dolgokkal volt megrakva, melyek az adott régiót jellemezték, pl Bretagne hajóján világítótorony, halászháló, Bourgogne hajóján hatalmas szőlőfürt és hordó stb.Közben színes szökőkutak törtek fel a tóból, siklóernyősök érkeztek mindenfelől. A mozgalmas képek után már teljes sötétségben úgy 3/4 10 táján indult a tűzijáték. Nagyon- nagyon látványos volt, hiszen itt is a víz volt a rakéták fellövésének a helye. 

A program végén ugyanolyan fegyelmezetten ürült ki a helyszín, mint az induláskor. A mi buszunk hajnal fél háromkor tudott elindulni a város széli parkolóból, de ez senkit sem zavart. Ültünk egy árokparton és énekelgettünk, nevetgéltünk a világ különböző tájairól összesereglett francia nyelvtanár kollégákkal.Felejthetetlen. Valahogy olyan szívet melengető, hogy vannak a világ sok helyén kollégáim, akikkel lehet, hogy soha többé nem találkozom, de összekötnek bennünket  mégis a közös emlékek.

Találtam videót a tó ünnepéről, persze nem az 1994-est, de ízelítőnek jó.https://www.youtube.com/watch?v=VYC6UN2fXa0

Készíts ingyenes honlapot Webnode